A következő címkéjű bejegyzések mutatása: városantrop. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: városantrop. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 15., hétfő

Ez egy két részes bejegyzés lesz építészetről, helyről, városantropológiáról, személyes benyomásokról, kommunikációról, összességében a hely szelleméről. Második rész. (english text below)


 A korábbi poszttal azonos helyszínen készült specifikus fotográfiai analízisnek lehetünk most a tanúi. A Konzum, mint elsődlegesen vasútállomási épület, elengedhetetlenül, nélkülözhetetlenül, és feltétlenül kommunikálnia kell az emberekkel, a körüllakókkal. A vizsgálatom határmezsgye a szisztematikus építészeti, esztétikai, "fotóművészeti", antropológiai tudásterületek és az önreflexió között.

Mi is ez a kommunikáció amit az épület folytat a környezetével?
Meglátásom szerint funkcionális egyirányú információátadásra alapozott történettel van dolgunk. Ez az első közelítés. Az ad-hoc hely-szellem-felmérés első rétege az épület és a környezet közötti kapcsolat, kommunikáció viszonyok feltárása volt.

Ez egy két részes bejegyzés lesz építészetről, helyről, városantropológiáról, személyes benyomásokról, kommunikációról, összességében a hely szelleméről. Első rész. (english text below)



2013. február 10., vasárnap

 Város-nádas - City-reeds

Egy furcsa helyen jártam. A modern lakótelep-építészet gyöngyszeme a 1970-es évekből. A gyönyör netovábbjának tervezhették, de elsiklottak néhány részletkérdés fölött, úgy éreztem. Most egy furcsán--nyomasztó állapotban van. A természet kezdi visszahódítani, áttörni a mesterséges korlátait, a lakók egyaránt próbálják a saját képükre, szájízük szerint formálni a teret, és a helyi streetart képviselői is dolgoznak. Ebből az elegyből formálódik egy vizuális, imaginális mentális képek és a realitással keveredő városrész.



I was at a strange place. A pearl of the modern estate architecture, from the 1970's. It planned for the epitome of rapture, but they missed some details, I think so. Nowadays it is in a strange-depressing state. The nature try to occupy it again, break trough the artifactial fences, borders. The habitants also work on it to customize the place. And the streetart-makers works too.We can see the district as the visual, imaginal mental pictures mixed with the reality.