2013. január 17., csütörtök

Zágráb. Egy kellemes kávézóban töltöttem olyan négy órát. Várakozni kellemes dolog, főleg, ha az embernek van fényképezőgépe. (The english story below.)




Természetesen oka is van, hogy az ember gyermeke várakozik egy keveset. Kulcsszavakban: vonat, busz, hó. Kifejtve annyit tesz, hogyha leesik egy kis hó (70 cm :) ) A vonat késik. A gyerek lekésik és muszáj várnia.























De azt kijelenthetem, hogy csak pozitív hozadéka van a dolgoknak. Egyrészt számomra is bebizonyosodott, hogy az emberek itt a Balkánon szerfölött kedvesek. Egy horvát pár, akiket a vonaton ismertem meg, segítettek, hogy éjszakára legyen egy szállásom.Ez jó szolgálatot tett. Reggel a buszpályaudvaron módosíttatnom kellett a jegyemet, hogy ne tegnapra szóljon. Egy remek kis vitatkozásra készültem az angolul nemértő pénztárosokkal. De csalódnom kellett. "Please wait for the boss, He have to sign your new ticket". Mondta a hölgy, és minden el volt intézve. Érdekes.... Persze lehetne bezzegelni, de minek. Egyszerűen mosolygok és élvezem. 

Igen élvezem, hogy várakoznom kell, hogy majdnem hajnalban egy sosemlátott idegen városban két jókora hátizsákkal kell szállást kerítsek, stb. Nem csak élvezem, kiélvezem, kihasználom. Ja, igen, rejtett portrékat készítek egy kávézóban. Valami olyasmi még, hogy az antropológusok se pampogjanak: álljon itt ez a pár kép bemutatásául hogy egy partikuláris színtér hogyan jellemezhet egy nagyobb közösséget, a vizualitás eszközével.


 Yep. So in English for my new foreign friends. I've been to Zagreb. I had to waiting for the connection from the train to the bus... almost 13 hours at all. The reason: there was a little snowing in the southern part of Hungary, and in Zagreb.... 70 cm, noooot tooo muuuuch. You can trust me. But it was useful (not the snowing, the waiting) as on the pictures you can see. Some hidden portraits from a caffee bar. Throught this particular place I can show a cut from the society of Zagreb.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése