2014. június 10., kedd


Napok telnek. Jól. A képekben én is ott vagyok. Meg egy csipet abból, hogy miért mosolygok.

Days going by. I feel fine. And I'm inside in every picture. And a bit from that essence, why I'm smiling.




A bábu, ki ölelésre várt, most megfordult, kezet nyújt és glóriát növesztett. Épp a legutolsó vizsga reggelén.
The doll, who were waiting for a hug, turned around, give his hand, and he grown a glorie for himself. Just on the morning of the last exam.




Aztán egy napon az Értelem Egyházába menet, kiviláglott: ideért a nyár.
And suddenly, one day the summer arrived.


De ez nem volt elég, hogy a nyárideért, mert a hátizsákban ragu lapult. Piknik.
Utána nem sokkal, kérdezték:
"Mi van veled? Miért vagy ennyire kisimult, mosolygó?"
"Ettem."
But it was'nt enough. I carried tasty vegetable stew in my backpack. Picnic.
Somebody asked a bit later:
"What happened with you, why are you so sunny?
'cause I ate."


Más napokon. Fény-meditáció.
On other days. Light-meditation.
 

A kapuőr boldogsága:
Egy másik séta-alkalom. Amikor úgy éreztem, jó embernek lenni.
 The happiness of the Gatekeeper:
Another walking-event. When I felt: it's good to be a human.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése